A jelenlegi rimaszombati járás 1996- ban alakult meg a NR SR 221/ 1996-os törvénye alapján Z.z. a Szlovák Köztársaság területrendezése alapján. Az egykori járásból 25 falu lett leválasztva, abból 19 a rőcei járásba, 4 a poltáriba és 2 pedig a rozsnyói járásba. A rimaszombati járás a besztercebányai kerület délkeleti részén terül el, keletről a rőcei járással, északról a breznóival, nyugatról a losonci és a poltári járással szomszédos és délen 74 km hosszúságban Magyarországgal. Északról a Szlovák Érchegység és a Murányi Fennsík veszi körül, délen pedig a Cserhát dominál. A terület legmagasabb pontja 1439 méter tengerszint fölött van a Fabova Hoľa a Vepor hegységben. A legalacsonyabb pontja a területnek Lénártfalánál van, ahol a Sajó elhagyja a járást, és ez 151 méter tengerszint fölötti magasságban. Nyersanyag összetétele  többfajta, de mindenekelőtt ércnélküli nyersanyagok lelhetők ezen a területen. Ásványi anyagok öszetétele szempontjából a járásban a legjelentősebb a zsírkő. A Hnústya - Mútnik lelőhely a zsírkőn kívül még jelentős lelőhelye a magnezitnek és a dolomitnak. Jelentős nyersanyag a magas mészkőtartalmú kőzet a tisoveci lelőhelyről, amelyet a mész gyártására használnak a helyi mészgyárban. Guszonán és Korláton lényeges az építkezési kő és a bazalt tartaléka és ennek bányászása. A rimai völgykatlan sóder és homok tartalékokban viszonylag gazdag. Szisztematikus geológiai kutatásokkal több helyen érc tartalmú nyersanyagokat találtak, amelyeknek a felhasználása ígéretes. Ezek mindenekelőtt ón, volfrám, molybdenum, higany,  arany és ezüst  lelőhelyek. A rimaszombati völgykatlan és a Cserhát egy része a meleg éghajlati területhez tartoznak. A Szlovák Érchegységben a tengerszint  növekedésével a terület átmegy a mérsékelten meleg, majd a hȕvös éghajlatba. A járásnak a legfontosabb folyója a Rima, amely jobbról a Rimavicát és a Gortvát veszi fel, balról a Balogot , a járás határán pedig a Sajóba ömlik bele. Az ivóvíz főforrását a klenoveci víztároló biztosítja a járásnak. Az ásványvizek előfordulása és kihasználása a járáson belül meglehetősen gazdag, ami azonban csak a helyi szükségletek kielégítésére szolgál. Csíz községben jódbrómos források találhatók, amelyek mentén gyógyfürdő létesült. A víz gyógyhatásával és balneológiai értékével Európában a jelentősek közé tartozik. A magasabban fekvő területeken főleg bükkök és fenyőerdők terülnek el. A különféle abitious feltételek a járás területén kialakították a sokszínȕ faunát és flórát, amelykben sok védett, értékes vagy veszélyeztetett faj van. A sok védett növényből említésre méltó a : fekete kökörcsin, sajmeggy, bársonyos kakukkszegfȕ, tavaszi hérics és a turbánliliom. Az állatvilágra legjellemzőbbek főleg a lomblevelȕ, tȕlevelȕ erdők, rétek és legelők jellegzetes állatai, mint az őz, szarvas, dám vad, mezei nyúl, vaddisznó és fácán. A védett falyokhoz tartozik a vadkacsa, vadliba, folyami vidra, hiúz és az erdei fülesbagoly. Az élettelen természet érdekes alkotásokat hozott létre: barlangokat, hordalékrétegeket, kőszirteket. Jelenleg a járás területén 2 természetvédelmi terület van- a Murányi Fennsík és a CHKO Cserhát területe. Megtalálható itt egy nemzeti természeti emlék: Kostná dolina, 1 természeti emlék: Jalovské vrstvy, 7 nemzeti természeti rezerváció: Hradová, Kášter, Klenovský vepor, Kurinecká dubina, Pohanský hrad(Pogányvár), Ragač(Ragács), Šarkanica, továbbá 9 természeti rezerváció: Čertova dolina, Hajnáčsky hradný vrch, Hlboký jarok, Nad furmancom, Pokoradzské jazierko, Suché doly, Svetlianska cerina, Tŕstie, Vereš, és végül 4 védett terület: Alúvium blhu, Fenek, Hikóriový porast, Martinovská nádrž(mártonfalai víztároló).

KÖZIGAZGATÁSI FELÉPÍTÉS

A Rimaszombati járás jelentős része a 13. századtól 1848-ig a Gömör-Kishont székhelyhez, később 1922-ig a Gömör-Kishont megyéhez tartozott. Csak 2 falu területe, délnyugaton (Óbást és Korlát) volt elősször a nógrádi székhely, később pedig Nógrád Megye része. A rimaszombati járásnak, amely 1923-ban lett kialakítva, a jelenlegivel egyforma volt az északi és a keleti határa. Kisebb volt a Rimaszombattól délre elterülő résszel amely Feledince járáshoz tartozott( a mai Feled). Keletről az egykori rimaszombati járás nagyobb volt a mostani poltári járás felével. 1938-tól 1945-ig amikor a magyarok megszállták Szlovákia déli részeit a rimaszombati járás nem létezett. Délre az Osgyáni vonaltól: Rimaszombatot, Deresket, Pádárt, Nagybalogot Magyarország foglalta el, a felmaradt terület pedig Hnústyához tartozott. 1949-ben Rimaszombat újra járási székhely lett, de a területe nagyon kicsi volt. Az északi részén a mai rimaszombati járásnak hnústyai járás volt, délen pedig feledi és füleki járás. Mind a 4 járás 1960-ig a besztercebányai kerületnek volt a része. 1990-ig a rimaszombati járás a közép-szlovákiai kerülethez tartozott, 1991-től a besztercebányai kerülethez.

Jelenleg a járás területén 107 falu van, amelybe 2001.12.31.-ig 82970 lakos volt. A népsȕrȕség 1 négyzetkilométerre 56 személy volt, az egy falura eső átlag 775 személy. Fő érdekessége a járásnak a nemzetiségek vegyes összetétele, amely változó a roma lakosság növekedésének arányával. 1869-ben a járásnak 66525, 1921-ben 68300, 1950-ben 72203, 1991-ben 82112, 1995-ben 82106 lakosa volt.

Az utolsó népszámlálás keretén belül 2001-ben roma nemzetiségȕnek csak a járás 2,8 % a vallotta magát, valójában jelenleg a 20%-át jelentik a romák a lakosságnak. A járás legjelentősebb városai Rimaszombat, Hnústya és Tiszolc. Rimaszombat 1850-től 1922-ig székhelye volt a gömöri, majd a gömör-kishonti megyének,aztán járási székhely lett. A lakosság 55 %-a vidéken él, ami a szlovákiai átlag felett van. 0-199 lakosa 40 falunak van, 200-499 lakosa 38 falunak, 500-999 lakosa 11 falunak, több mint 1000 lakosa 7-nek és több, mint 2000 lakosa Felednek és Klenócnak van. A legrégebbi falu Velkenye(1216), a legfiatalabb Fekete patak(1955). Úgyszintén Velkenye a legalacsonyabban fekvő falu 150 m. tengerszint feletti magassággal, a legmagasabban fekvő pedig Krokava 770 m. tengerszint feletti magasságal. A legnagyobb katasztere Klenócnak van, ami 10000 ha, a legkissebbel Hidegkút rendelkezik, ami 185 ha. A legtöbb lakosa Klenócnak van(3344), a legkevesebb Popročnak (34 lakos).

A járás ipari felépítése különbözik Szlovákia többi régióitól, sokoldalúbb, aprózottabb. Többféle ágazatokból tevődik össze- kitermelési, vegyi, gépipari, elektrotechnikai, konfekcióipari, cipészeti és élelmiszeripari. A mezőgazdasági termelés a járás déli részére jellemző. A járási székhely az élelmiszeripari, elektrotechnikai és gépi, vegyipari ágakra összpontosul. Az öszes ipari cég a gazdaság transzformációjának folyamatával privatizálva lett. A külföldi befektetők érdeklődése a tőke befektetése terén továbbra is determináns, a járás kedvezőtlen helyzetéből kifolyólag.

A mezőgazdasági termelés az állattenyésztésre irányul - szarvasmarha, juh tenyésztésére, a tartós füves területeken, réteken és legelőkön való gazdálkodásra. A rimai-völgykatlanban jelentős mezőgazdasági területek vannak, ahol csaknem minden terményt kitermelnek, ide számítva a meleg éghajlatot kedvelő növényeket is, tehát a cukorrépa, búza, rozs, zöldség, dohány, szőlő, lucerna, kukorica. Az erdőterületek az erdőgazdálkodás szempontjából állami és magán tulajdonban vannak. A járáson keresztül haladnak a legjelentősebb közlekedési útvonalak Szlovákia déli részén. A járás területén 2 határátkelőhely van Magyarország felé. Rimaszombat Besztercebányától 112 km, Pozsonytól 289 km távolságra van. A rimaszombati járás az idegenforgalom szempontjából a legkevésbé fejlett járások közé tartozik, annak ellenére hogy a természeti, történelmi és kulturális adottságai aránylag jónak mondhatók. Mindennek az az oka, hogy nincs megfelelően kiépített infrastruktúrája az adott tevékenységre. Az idegenforgalom központjai: a kurinci üdülőközpont, a meleghegyi víztároló, Tiszolc és környéke, a gömöralmágyi és péterfali víztároló, krokavai üdülőközpont a nyári turisztika és a téli síelés lehetőségeivel.